Botanikai Közlemények

  A Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának Folyóirata

English

   < 2020

Botanikai Közlemények 107(2): 177–202 (2020)

DOI: 10.17716/BotKozlem.2020.107.2.177

 

 

Az Oenothera pycnocarpa Atk. & Bartl. Magyarországon, és kiegészítések
néhány idegenhonos faj hazai elterjedéséhez

 

Molnár Csaba1, Bauer Norbert2, Csathó András István3, Szigeti Viktor4, Schmidt Dávid5

                                                                                                                                                                         

 

13728, Gömörszőlős, Kassai u. 34.; birkaporkolt@yahoo.co.uk 

2Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, 1087 Budapest, Könyves K. krt. 40.; bauer.norbert@nhmus.hu

35830, Battonya, Somogyi B. u. 42/A

4Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport, 2163 Vácrátót, Alkotmány út 2-4.

5Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet, 9400, Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

 

 

Elfogadva: 2020. október 4.


Kulcsszavak
: alkalmi idegenhonos faj, átalakító faj, neofiton, özönnövény, szünantróp flóra, városi flóra.  
 

Összefoglalás: A tanulmány 19 neofita faj 153 új elterjedési adatát tartalmazza Magyarország területéről az elmúlt néhány évből. Először sikerült kimutatni Magyarországról az Oenothera pycnocarpa-t, mely Tápiószecső határában, ugaron telepedett meg. Megadjuk a talált növények részletes morfológiai leírását, fotókkal illusztrálva. Európai példák alapján lassú terjedése várható, mely nem fenyegeti a természetes élőhelyeket átalakítással. Bemutatunk 3 átalakító fajt, melyek közül a Sporobolus cryptandrus homoki gyepeket veszélyeztet a Kiskunságban, a Prunus serotina a Bakonyalján tölgyes felújítások során jelent fokozódó problémát, míg a Panicum dichotomiflorum (elsősorban az Északi-középhegységben) gyorsuló ütemben alakítja át a mezőgazdasági területek gyomvegetációját és a mezsgyék, útszélek növényzetét. Részben átalakító fajok közül kettőt ismertetünk. Az Alföld kivételével, az ország nagy részén már igen elterjedt Impatiens parviflora alföldperemi, szigetszerű erdőfoltban való megjelenéséről számolunk be, valamint számos helyről mutatjuk ki az alulkutatott Oenothera depressa-t, mely az egyik leggyakoribb ligetszépe taxon a Kiskunságban, és főleg homoki parlagokon, meddőhányókon és törmelékdombokon, esetenként homoki gyepekben és kultúrerdők nyílt homokfelszínein él. Az Oenothera pycnocarpa-n kívül 10 további terjedő, de (még) nem átalakító fajról is közlünk adatokat. A Commelina communis jellegzetes városi előfordulásai mellett vasúti sínek között és erdei szemétkupacon is megjelent. A Cymbalaria muralis nagyobb városokon kívül már kisebb falvak kőfalain is megtalálható. Az Euphorbia maculata, E. prostrata és az Eleusine indica jellemző városi populációin kívül ma már falvakban és műutak, földutak településektől távoli pontjain is élnek. Az Iva xanthiifolia trágyadombon, szántóparlagon és vadszórókon került elő, lassan terjedő faj. A Lepidium densiflorum megjelenése földutakon és vasútállomásokon jellegzetes. A dísznövényként ültetett Oenothera glazioviana szubspontán állományai elsősorban faluszéli árokpartokon, szemétdombokon, ritkábban homoki parlagokon bukkannak fel és élnek túl. A Phytolacca esculenta gyorsuló invázióját zöldhulladék-dombi, árokparti és városi parki adatokkal dokumentáljuk. A Trigonella caerulea egykori takarmánynövény, mely homoki szántóparlagokon önfenntartó állományokat hozott létre Fülöpszállás határában. Végül bemutatunk 3 alkalmi kivadulót. Az Euphorbia lathyris és az Impatiens balfourii terjesztésében nagy szerepet játszanak az illegális zöldhulladék-dombok, a lerakott nyesedék. A világszerte is csak ritkán kivaduló Goniolimon tataricum szubspontán előfordulását a Balaton-felvidéken útrézsűkön, Kunszentmiklóson temetőben figyeltük meg.

Teljes szöveg

 


 


Magyar

Rövid történet

Szerkesztőbizottság

Szerzői útmutató

Tartalom

Megrendelés

Impresszum